Kispipi és Kisréce, A gomba alatt, A három kiscica, Miau, A kis hajó, Okoska-botocska, ugye ismerős címek? Régi mesék, amelyek már az egészen kicsiket is elszórakoztatják, mosolyt csalnak az arcukra, hiszen vidámak, szerethetőek, kedvesek. Nálunk rongyosra lapozgatták a gyerekek a már amúgy is elég viseltes mesekönyvet, hiszen az én gyerekkoromból maradt rájuk. A bájos figurák és aranyos karakterek hamar a gyerekek szívéhez nőttek, a történeteket pedig már szinte fejből ismerik.
„Amikor kigondolom a meséket, mindig a jobb kezemben tartom a tollat, a balban pedig a ceruzát vagy az ecsetet. Ez így nagyon kényelmes: a jobb kéz írja a mesét, ezalatt a bal vidám képeket rajzol.” Szutyejev
Vlagyimir Szutyejev nemcsak írója, hanem grafikusa is saját történeteinek. Könyveit a második világháború után kezdte írni, és meséi hamar a világ kedvenceivé váltak, hiszen számos nyelvre lefordították őket. Szutyejev korábban rajzfilmrendezőként is dolgozott és oktatott is.
A három kiscica, a Kispipi és Kisréce már a két-három évesek számára is jól érthető, a karakterek nemcsak helyesek, de jellegzetesek is, így bármelyik kötet is kerül a kezünkbe, a rajzok alapján pillanatok alatt fel lehet ismerni Szutyejev illusztrációit.
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek, oszd meg másokkal! Ha van kedved, gyere és kövess a Facebookon, ahol további képeket, érdekes, humoros videókat, történeteket találsz, és Instagramon is személyesebb tartalomért!
