Család

„Azt kívánom apukámnak, hogy ne haljon meg!”

Gyerekek, akik őszintén üzentek édesapjuknak Apák napja alkalmából. Gyerekek, akik ezt vallják, így látják édesapjukat vagy egyszerűen csak szeretnék megismerni őt. 

Az SOS Gyermekfalvak kampányában állami gondoskodásban élő gyerekek beszélnek arról, mit szeretnek, és mit nem szeretnek az édesapjukban.

 

„Azt szeretem az apukámban, hogy felfújta a medencét. Azt nem szeretem az apukámban, hogy megverte a nővéremet” – mondja a 11 éves Dávid, aki 3 éves kora óta él állami gondoskodásban az SOS Gyermekfalvaknál, apukájával havonta egyszer találkozik.

„Azt szeretem az apukámban, hogy sokat játszik velem. Azt kívánom az apukámnak, hogy ne haljon meg, mint a Zsani apukája” – sorolja a 9 éves Juli, akit apukája kéthetente látogat.

„Azt szeretem az apukámban, hogy … az apukám lett. Azt nem szeretem az apukámban, hogy … elhagyott. Azt kívánom apukámnak, hogy egyszer jussak eszébe és keressen meg.” – Bálint 9 éves és sosem találkozott az édesapjával.

Gyerekek, akik így gondolnak édesapjukra, így látják őket. Pedig van közöttük olyan kisgyerek is, aki még sosem találkozott vele. De szeretné megismerni, beszélgetni vele, kérdezni tőle, játszani vele. Lesz olyan, akinek mindez nem biztos, hogy valaha is megadatik…

23 ezer gyermek él ma Magyarországon állami gondoskodásban, többnyire elhanyagolás, bántalmazás, a szülők szenvedélybetegsége miatt emelik ki őket a családjukból. Közülük csak 2000 örökbe fogadható, a gyerekek többségéről nem mondtak le vér szerinti szülei, rendszeresen látogatják.

A nevelőszülő feladata nem csak a gyermek gondozása, de a vér szerinti családdal való kapcsolattartás is, láthatásra viszi a gyereket, vagy otthonában fogadja a szülőket. Ideális esetben a nevelőszülő csak egy átmeneti állomás a gyerek életében, a szülők rendezik életkörülményeiket és a gyerek haza kerülhet, erre azonban kevés az esély. Az SOS-nél évente a gyerekek 2 százaléka kerül vissza a családjába.

„Az otthonról hozott minta sokszor beég a gyerekekbe és felnőttként újratermelik a családi kapcsolatrendszert. Nem ritka, hogy a lányok korán vállalnak gyereket, vagy bántalmazó párt választanak, a fiúk pedig még később is nehezen birkóznak meg az apa szereppel, hiszen nekik sem volt rendszeres kapcsolatuk az apjukkal, vagy épp teljességgel hiányzott az életükből” – mondja Szilvási Léna, az SOS szakmai vezetője.

Ráadásul számos nevelőszülői családból is hiányzik a férfi minta, s bár egyre többször jelentkeznek párok, illetve férfiak nevelőszülőnek, még mindig magas az egyedülálló nők aránya ebben a szakmában.

Az SOS fontosnak tartja, hogy megtörje ezt a kört, ezért az alapítványnál élő fiúkat célozva Férfi klubot indított. A kísérleti program célja, hogy olyan biztonságos teret teremtsenek a gyerekeknek, ahol kötetlen körülmények között, szakember vezetésével nyíltan beszélhetnek a fiúkat érintő kamaszkori témákról, párkapcsolati nehézségekről, a férfi-női nemi szerepekről, családalapításról, apaságról, felelősségről.

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek, oszd meg másokkal! Ha van kedved, gyere és kövess a Facebookon, ahol további képeket, érdekes, humoros videókat, történeteket találsz, és Instagramon is személyesebb tartalomért!

Itt hozzászólhatsz