Babát várunk Család Mi, nők

A terhesség sohasem magánügy?

    Terhes vagy már? Mikor szülsz? Miért szülsz? Hogy szülsz? Lesz gyerek? Hány gyerek? Miért annyi? Sokszor éreztem úgy, hogy a még meg sem történő terhességem máris sokkal többeket érdekel, mint kellene, akár mint jómagamat. Pedig engem nagyon, de nagyon érdekelt.

    Izgultam, számoltam a napokat, vártam, hogy végre én is, kismama lehessek. Mert én szerettem volna, mert én akartam. Mert az én (és a férjem) dolgom volt. Csak.
    Mégis voltak jócskán, akik úgy érezték, az én magánügyem, közügy.

    Kibeszélendő, megvitatandó, véleményezendő. Anélkül, hogy bárkit is kértem volna rá a fejem felett ítélkeztek, jóvá hagytak, csóválták a fejüket. Sokan érzik úgy, hogy tudniuk kell, mi az oka, hogy még nem, vagy éppen fordítva, miért ilyen gyorsan estem teherbe. Emlékszem, olyan is volt, aki arról érdeklődött, mikor megyek vissza dolgozni a szülés után, pedig még el sem mentem a munkahelyemről, annyira a terhességem elején jártam. A választ még magam sem tudtam – honnan is tudtam volna – máris közölte, hogy nehogy elsiessem, maradjak csak szépen otthon.

    Az egyik legintimebb dolog az életben a várandósság és a gyerekvállalás. Annak van köze hozzá, akit a kismama beavat. Kikéri a véleményét, segítséget, tanácsot kér. Annak van köze hozzá, akire, akikre tartozik. És ez a közvetlen környezete.

    Most, hogy kétgyerekes anya vagyok, azt érzem, megfeleltem. Megugrottam a kötelező „köröket”, már nem kell idegeskednem se a családi, se az egyéb találkozókon, se cikkeken, amelyek az ideális korról és gyerekszámról beszélnek. Sugallnak, üzennek, elvárásokat közvetítenek.

    Megfeleltem a társadalmi elvárásoknak. Egy szám vagyok a statisztikában, ki vagyok pipálva. Én vágytam rá, hogy édesanya lehessek, de sohasem éreztem, hogy akarnám, hogy ezt bárki megmondja nekem. Nem akartam volna rosszul érezni magam, ha mondjuk, nem jön ez az érzés. Vagy csak egyszer jön. Mert az én terhességem az én életem. Az én ügyem. Az én érzésem. Az én döntésem.

      Ha tetszett a bejegyzés, kérlek, oszd meg másokkal! Ha van kedved, gyere és kövess a Facebookon, ahol további képeket, érdekes, humoros videókat, történeteket találsz, és Instagramon is személyesebb tartalomért!

        (1) Hozzászólás

        1. Inspiring story there. What occurred after? Take care!

        Itt hozzászólhatsz