Család

Az érzelmileg elkényeztetett gyerekek boldogok

Az, hogy egy kisgyerek, nagygyerek, a gyermekünk bármilyen korú is legyen, nagyon szeretve van, nem jelenti azt, hogy el van kényeztetve.

Azt jelenti, jó dolga van, szerencsés, hogy olyan helyen, olyan családban élhet, nőhet fel, ahol érzelmileg biztonságot kap, ahol meghallgatják, odafigyelnek rá és nagyon szeretik. Nincs is ennél fontosabb!

Lehet, hogy máskülönben túl hangos, túl türelmetlen, szórakozott, figyelmetlen, olykor akár szemtelen, amire mások könnyen rávágják: ez a gyerek el van kényeztetve! Biztos nincs rászólva soha semmiért! Azt csinál, amit akar!

Az, hogy egy gyermek érzelmi biztonságot kap a szüleitől és a tágabb környezetétől, azt jelenti, valamit nagyon jól csinálnak, hiszen ösztönösen a szeretet nyelvén kommunikálnak vele és nyilván egymással is.

Ha pedig ilyen szoros az érzelmi kapcsolat, az bizalmat, őszinteséget, mély szeretetet feltételez, ami megint csak a jó szülő-gyermek kapcsolat alapillére. Ha mindez stabil lábakon áll, ritkán csúszik ki a talaj az ember lába alól.

Hogy egyéb iránt az érzelmileg nagy biztonságban élő gyerkőccel elszaladhat – e a ló, ami a csúnya beszédet, oda nem illő magatartást illeti, azt gondolom, igen, hiszen még gyerek, megesik ez sok felnőttel is.

A nevelés soha nem a szeretet megvonását, vagy a szeretet megvonásának látszatát jelentse, hanem iránymutatást, útmutatást, bizonyos elvárások, bizonyos kötelezettségek következetes betartatását, határok meghúzását mutassa.
Ha valaki azt mondja: ne szeresse úgy agyon azt a gyereket, én azt mondom, szeressük amennyire csak lehetséges, és mutassuk is ki, mert ezzel minden jót megadunk neki!

© ANYA-JAJJ

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek, oszd meg másokkal! Ha van kedved, gyere és kövess a Facebookon, ahol további képeket, érdekes, humoros videókat, történeteket találsz, és Instagramon is személyesebb tartalomért!

Itt hozzászólhatsz