Család Érdekességek

Mi számít inkább, a nevelés vagy a gének?

„Gyurika olyan mintha nem is a Szabóék gyereke lenne!”

„Mintha nem is ugyanazok a szülők nevelték volna őket!”

Hogy lehet két testvér ennyire különböző?”

Igazi matematikai zseni, zenei őstehetség, bármiből kidumálja magát, honnan ezek a képességek?
Vajon minden a nevelésen, a szülői mintán, a kézségfejlesztésen múlik, vagy a gének dominálnak? Miért születik ugyanazon anyától és apától két teljesen különböző gyermek?

Mi az oka annak, ha egy teljesen elrontott szülői minta mellett szuper gyerekek nőnek fel, míg mintaszerű házasságban élők csemetéi égetni valóak? Gének és nevelés. Mi a meghatározó? Mi a meghatározóbb?

„Nem tudom, miért olyan rossz ez a gyerek, mindenhol csak panaszkodnak rá, állandóan rapporta járok a suliba, de az óvodában is sok volt vele a gond.

“Pedig velem soha semmi probléma nem volt az iskolában! ”

Sok szülő nem érti, miért van annyi panasz a gyerekére, miközben otthon jó példát lát tőlük, a családban minden rendben van. Talán túl engedékenyek, nincsenek meghúzva a szükséges határok? Vagy mindez nem is számít igazán?
Úgy tartják, a gyerekek hetedíziglen örökölnek. Génjeikben hordozzák alapvető és meghatározó tulajdonságaikat, személyiségjegyeiket.

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a gének komolyan meghatároznak minket. Gondoljunk csak bele, két testvér is mennyire más ugyanazon szülők nevelése mellett.
„Olyan tüzes ez a gyerek, pedig a szülei a nyugalom mintaképei!”
Mielőtt bárki azt gondolná, akkor minek a nevelés, minek a példa és iránymutatás, miért húzzunk határokat?
Mert rengeteget számít! Hiszen a gyerekekkel – főként a kisgyerekekkel – idejük java részében mi vagyunk velük, a szüleik. Komoly befolyásunk van tehát arra, milyen irányt mutatunk, milyen ingereket adunk, mire fektetünk hangsúlyt, mit tartunk mi magunk is fontosnak illetve mit látunk bennük olyat, amit érdemes erősíteni.

Dr. Ranschburg Jenő neves gyermekpszichológus úgy gondolta, hogy mássá ugyan nem tehetjük gyerekeinket, de kihozhatjuk a legjobbat a már meglévő tulajdonságaikból, ha figyelünk rájuk és legfőképpen lehetőséget adunk az azokban való fejlődére. Ahogy ő fogalmazott korábban:

„Azt soha nem tudtam elérni, hogy ha elültettem egy hamisciprust, abból tuja nőtt volna. Mert ő hamisciprusnak készült, nem tujának. Ezért nem lehet más. Abban az esetben, ha kellőképpen gondozom, és kellőképpen szeretem – mert én hiszek benne, hogy azt a növény is érzi – ha megfelelő tápanyagot adok neki, és gondoskodom mindenről, amire szüksége van, akkor gyönyörűséges növény lesz belől.
És mélységesen az a meggyőződésem, hogy az ember gyerekénél is ugyanez a helyzet.”

Hiába tehetséges valaki például a zenében, ha nem kap – főleg az első években – lehetőséget annak kipróbálására, gyakorlására.

Sokat tehetünk azért is, hogy a gyermekünk nyugodt, kiegyensúlyozott életet élhessen, lehetőségeket kapjon, de a legfontosabb a rájuk irányuló figyelem és szeretet. Ez a legtöbb, amit adhatunk, és ha jól csináljuk, biztos, hogy egész életére meghatározó remek szülői irányt mutatunk.

© ANYA-JAJJ

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek, oszd meg másokkal! Ha van kedved, gyere és kövess a Facebookon, ahol további képeket, érdekes, humoros videókat, történeteket találsz, és Instagramon is személyesebb tartalomért!

Itt hozzászólhatsz