Érdekességek

Ilyen a hatósági karantén egy kisgyerekkel

Szóval, az úgy történt, hogy a kis cukiság-bomba négyéves unokaöcsém hatósági karanténba került, mert – ahogy mostanában sok helyről hallom – az ő óvodáját is be kellett zárni, annyi volt a pozitív tesztes dolgozó.
Ő ennek természetesen nagyon megörült, az nem más, mint az én – már fent említett cukiság-bomba unokaöcsém. Mert akkor ugye nincs ovi. Az első és a legfontosabb kérdése persze az volt, hogy mindez húsvétig is kitart-e?!

Hát, mondták neki a szülei, legerősebb reményeik szerint nem.
Mivel ő ilyenkor szelektíven hall, mint sok más kisgyerek, úgy értette, hogy még az is lehet, hogy kitart.
És ez az időszak az ő számára a gigantikus örömök legeleje volt csupán. És később csak fokozódott. Mert, ugye ő, mint szintén sok kisgyerek, egyenesen imádja a rendőröket, akikről tudta, hogy nagy valószínűséggel hamarosan  otthon látogatják meg, hiszen mennek majd ellenőrizni, hogy mint jó és szabálykövető kisfiú, a lakásban tartózkodik-e?!

Nagyon készült, készítette a rendőrautóit, mind a 150 darabot, hogy majd szépen megmutogatja őket egyesével, ha jön a cuki rendőr bácsi.

No, nem is kellet sokáig várnia, mert harmadnapra végre nála is megjelentek. Anyukája elmondása szerint egy kedves, fiatal rendőr jött, aki azonnal megértette, mekkora rajongóval van dolga, és azonnal vette a lapot. Noha sok címre kellett még mennie, miután komplett óvodák zártak be, megadta a kis cuki unokaöcsimnek, amire vágyott.
Megnézte a kocsikat, integetett ezerrel, és megdicsérte, milyen szabálykövető állampolgár, hogy otthon maradt és nem lógott ki a játszóra. Hát, a kicsinek több se kellett, ez volt nemhogy a nap, de az eddig kis élete egyik fénypontja.

Megkapta egy igazi rendőr bácsi elismerését. Mondta is az édesanyjának, hogy most már egészen biztos, hogy ő is rendőr lesz. (Bár szerintem ez eddig is egészen biztos volt.)

De történt, hogy a következő napon végül mégis csalódás érte. Várta, várta, egyre csak várta az ablakban a rendőröket, de csaknem akartak megérkezni. Aztán mégis megállt a ház előtt egy rendőrautó, és ő izgatottan várta, hogy kiszálljanak a biztos urak.

Csakhogy ők biztos hölgyek voltak. Egy rendőr néni??? Kettő? Hát, ilyet nem lehet!– mondta, és olyan sprintel szaladt be az asztal alá, a székek közé, hogy egy gepárd is elszégyellte volna magát mellette.

Anyukája – aki eközben, mint tanárnő, éppen online oktatta a diákjait – (szóval dolgozó szülőként azért el lehet képzelni ezt a hatósági házi karanténos helyzetet) hirtelen azt se tudta, most akkor hol tart az anyaggal.
A rendőr nénik közben becsengettek, de a cuki unokaöcsikém megmakacsolta magát ott lent az asztal alatt. Ő már pedig nem jön ki.

Nem volt egyszerű. A székek hathatós megmozgatásával, birkózással és kötött fogással végül csak kikerült a kicsi az asztal alól, és egy izzadós cipekedés után meg lett mutatva a rendőr néniknek, hogy otthon van a kis „szökevény”, aki még mindig szabálykövető állampolgár.

Ők, hogy oldják a feszültséget, szintén szívesen megnézték volna a kocsikat, de nekik nem mutatta meg. Ezek után kész szerencse, hogy másnapra véget is ért a hatósági karantén, a kis „fogvatartott” pedig végre szabadon távozhatott.

© ANYA-JAJJ

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek, oszd meg másokkal! Ha van kedved, gyere és kövess a Facebookon, ahol további képeket, érdekes, humoros videókat, történeteket találsz, és Instagramon is személyesebb tartalomért!

Itt hozzászólhatsz