Ovi Suli

Miért menjen minden 6 éves iskolába?

Belevágok a közepébe! Egy nyári születésű kisfiú, aki akkor tölti be a hatodik életévét, szerintem általában véve nem érett az iskolára. Nyilván van, aki igen, de a többség inkább nem. Ha nyáron született, az azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel egy osztályba jár majd őszi és téli születésű gyerekekkel, akik akkor már a hetet töltik.

 

fotó: unsplash

Talán nem kell hangsúlyoznom, mekkora különbség ez a gyerekek testi, lelki, vagy érzelmi fejlődését illetően! Az elvárás azonban ugyanaz lesz velük szemben is. Ugyanarról kell számot adniuk, ez alól nincs kivétel! És ez nem jó! Hiszem és tudom, hogy komoly tényezők azok, amelyeket figyelembe kell (ene) vennünk, amikor arról döntünk, iskolába küldjük –e a gyermekünket. A szülő joga, aki a legjobban ismeri a gyermekét erre vonatkozóan megszűnik a jövőben. De megszűnik a joga a vele foglakozó pedagógusnak is, aki szintén jól ismeri az adottságait, a személyiségét, a viselkedését, a közösséghez való viszonyát, a türelmét, a kudarctűrő képességét és minden mást vele kapcsolatban. Ezután majd olyan szakemberek döntik el iskolaérett-e a hatéves, akik rövid idő alatt vonják le következtetéseiket, amelyekről köztudott, hogy nagyban függ a gyermek adott helyzethez való viszonyulásáról, jó része pedig egyáltalán nem lesz látható, mérhető, felelősséggel véleményezhető.

 Azt sem értem, hogy lesz idő és ember minderre, hiszen aki akár több száz vagy ezer gyermeket kell felmérni ilyen módon, mert abban biztos vagyok, hogy az a szülő, aki biztos benne, hogy gyermeke még nem iskolaérett, el fog vele menni bárhova, és minden követ megmozgat majd. Vagyis minimum megduplázódik, de inkább sokszorozódik azoknak a gyereknek a száma, akiket meg kell majd „vizsgálni” mehet-e az iskolába.

Nyilván a többség át fog menni ezeken a szűrőkön, mert át kell, hogy menjenek, hiszen kell a hely az újdonsült hároméveseknek, akiknek szintén kötelezően menniük kell az óvodába. Nyilvánvaló, hogy voltak  gyerekek, akik csupán a szülő kénye-kedve szerint maradt az óvodában. Vagy esetleg, mert elsőre nem vették fel a vágyott iskolába. De ebből volt a kevesebb!

Itt most másról van szó! Sajnálom azokat a gyerekeket, akiket még „éretlenül” küldenek majd iskolába, pusztán az óvodai helyhiány miatt!

A megoldás nem itt lenne keresendő. Ahogy már korábban szó esett róla, akár egy előkészítő nulladik évfolyam, még mindig sokkal hasznosabb és célravezetőbb lehetne. (Persze valószínűleg a pedagógushiány is súlyos probléma, így ez az elképzelés nehezen lenne megvalósítható) Így viszont sok kisgyerek válik majd a legújabb rendszer szenvedőalanyává. Sajnos.

 

fotó: unsplash

Hatalmas kő esett le a szívemről, hogy mi éppen kicsúsztunk ez alól, és a kislányom maradhatott még egy évet az óvodában. Már most érzem, mennyit számít majd, a jövőre nézve. Nem tudok azonban nem együtt érezni azokkal a szülőkkel és gyerekekkel, akiket az elkövetkezendő időszak, a korai beiskolázás miatt piszkosul megvisel majd. Remélem, hamarosan jobb megoldás születik!

 

© ANYA-JAJJ

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek, oszd meg másokkal! Ha van kedved, gyere és kövess a Facebookon, ahol további képeket, érdekes, humoros videókat, történeteket találsz, és Instagramon is személyesebb tartalomért!

Itt hozzászólhatsz